Nagyon sok múlik azon, hogy milyen bőrápolási szokásokat alakítunk ki a magunk számára. Soha ne térjünk nyugovóra úgy, hogy nem tisztítottuk le a sminket és a szennyeződéseket az arcunkról. Legyünk figyelemmel a bőr nappali és éjszakai ritmusára. Tegyük lehetővé, hogy éjszaka a bőr szabadon lélegezzen, s hogy a nap folyamán keletkezett anyagcsere-termékeket kiválaszthassa. Este ezért lehetőleg ne kenjünk nehéz zsírokat (lanolin, kakaóvaj, shea vaj, rózsaviasz), olajokat (jojoba-olaj) tartalmazó krémeket a bőrünkre, inkább a bőr anyagcseréjét ösztönző, a kötőszövet duzzadóképességét fokozó magas víztartalmú tonikokat, ampullákat használjunk. Ha egy száraz bőrt éjjel-nappal zsírozunk, akkor a bőr hozzászokik ahhoz, hogy kívülről kapja meg a szükséges védő anyagait, s visszafogja a zsírnemű anyagok (lipidek) termelését.

Reggelente először meleg vízzel alaposan öblítsük le az arcról az éjszaka kiválasztott zsíros anyagokat, s csak ezt követően frissítsük fel hideg vízzel.
Télen telített zsírsavakban, vízmegtartó anyagokban gazdag növényi olajokat (avokádóolaj, makadámiaolaj, dióolaj, vajfa) is tartalmazó krémekkel védjük bőrünket a fűtött szoba száraz levegőjétől. Éjszakára, ha lehetséges, kapcsoljuk ki a fűtést, vagy párologtatóval növeljük meg a szoba levegőjének páratartalmát.

Csak jó minőségű termékeket használjunk!

Ne érdemes elcsábulni a csodákat ígérő hatóanyagoktól. Ha az alapkrém gyatra minőségű, akkor a hatóanyagok sem sokat érnek. Vásárláskor minden esetben érdemes elolvasni a kozmetikumokon található összetevők listáját. Az egyes anyagokat mennyiségileg csökkenő sorrendben sorolják fel. Ha paraffin, petrolatum, vazelin, mineral oil, ceresin, microkristallina wax, polyisobutane, polydecene anyagnevek közül valamelyik elől található a listán, akkor tudnunk kell, hogy olcsó kőolajszármazék alkotja a vizsgált krém, testápoló alapját. Ezek az anyagok nem szívódnak fel, hanem a bőr felszínén maradva, eltömik a pórusokat, gátolják a bőrlégzést, a verejték eltávozását. Tartós használatuk során ezek is leszoktatják a bőrt saját krémanyagainak megtermeléséről, s a szárazságérzet mellett a mitesszerek számát is megnövelik.

Amennyire módunkban áll igyekezzünk mentesíteni bőrünket a környezetszennyezés káros hatásai alól. A vegyszermentes gazdálkodásból származó natúrkozmetikumok nem tartalmaznak szervezetidegen szintetikus anyagokat, allergizáló konzerváló-, emulgáló-, szín-, és illatanyagokat.

A növényi kivonatokat, olajokat, ásványi anyagokat, természetes illat- és színanyagokat tartalmazó kozmetikumok nem terhelik meg a szervezetet, s a bőr saját erőire is ösztönző hatással vannak.

A szépségápolásnak is vannak alapigazságai:

- Nem válik a bőrünk hasznára, ha több kozmetikumot használunk, mint amennyire valóban szüksége van.

- Minél kevesebb kozmetikumot kenünk magunkra, annál kisebb az esélye annak, hogy ártó anyagokkal találkozunk.

- Minél inkább kitesszük a bőrünket ártó hatásoknak – égető napsugarak, túladagolt szolárium, ártó fürdőhabok, vegyi anyagok – annál többféle kozmetikumot kell bevetnünk az optimális bőrállapot eléréséhez.

Sok szól amellett, hogy a gyulladásos megbetegedések gyakoriságának csökkenése és a túlzott higiénés intézkedések is felelősek lehetnek az ekcémás megbetegedések és az allergiák utóbbi években tapasztalt elszaporodásáért. Szervezetünk immunrendszere, amely egyébként könnyen elbánik a szennybaktériumokkal és a belekben megtelepedő élősködőkkel, nem szembesül elegendő kihívással egy modern, túl tiszta világban.
Az emberek nincsenek kitéve a betegségeket kiváltó baktériumoknak, az „unatkozó” immunrendszer pedig új munkaterületet keres magának, és az élelmiszerekre, a pollenekre vagy a háztartási porban található atkákra ekcémákkal, pattanásokkal vagy légzési problémákkal reagál.

Osztrák tüdő-szakorvosok kimutatták, hogy míg a falusi gyerekek között csupán 3 százalékos arányban fordul elő a szénanátha, a városi gyerekek körében háromszor gyakoribbak az ilyen tünetek, asztmában pedig négyszer többen betegednek meg az utóbbiak közül.

Egy amerikai kutatás is arra az eredményre jutott, hogy a túl tiszta környezet a babák és kisgyerekek számára nem igazán előnyös. A háztartási porban például alighanem olyan baktériumok élnek, amelyek trenírozzák az immunrendszert és így segítenek megelőzni az ekcémák és az allergiák kialakulását. Valamivel több lazaság a lakás tisztántartásában, kevesebb fertőtlenítőszer használata a háztartásban és elegendő idő a banális fertőzések kikúrálására – ezek olyan ésszerű lépések, amelyek segíthetnek csökkenteni az allergiák kialakulásának kockázatát.

Az allergológusok egy ideje a baktériumok és élősködők gyógyító erejét is kutatják. Léteznek olyan kutatások, amelyek támpontokat adnak az allergiák kialakulásának gyerekkori megakadályozására. Például a mamák, ha a terhesség időszakában úgynevezett probiotikumokat fogyasztanak, ezzel a felére csökkenthetik utódaik neurodermitis-kockázatát. A hatás pedig – állítólag – legalább a gyerek ötéves koráig kitart. A probiotikumok életképes baktériumok, amelyek a szervezetben „maguktól” is előfordulnak. Erősítik az immunrendszert és bizonyítottan csökkentik a fertőzések és allergiák előfordulásának gyakoriságát. Biztató az is, hogy az allergológusok ma már – legalább is kutatásaik során – a férgek petéit is sikerrel és kevés mellékhatással vetik be a súlyos allergiák vagy az asztma ellen.

Pollenjárás: korábban kezdődik, tovább tart

Siegfried Jäger professzor, a bécsi Általános Kórház munkatársa 1974 óta az európai pollen-megfigyelő hálózat több mint 20 ezer jelentését értékelte ki, s arra az eredményre jutott, hogy a levegőben folyamatosan emelkedik a pollenkoncentráció és a virágpor-felhő mind korábban indul útjára. A pollenszezon eközben átlagosan húsz nappal korábban köszönt be, és tovább is tart, mint mondjuk harminc évvel ezelőtt.
Lehetséges, hogy a polleneket az autók kipufogó gázai is agresszívebbé teszik, amelyek ezáltal könnyebben váltanak ki allergiát. Japánban folytatott vizsgálatok mindenesetre erre utaltak.

Az allergiára való hajlam öröklődik. Ha például csak az apa vagy az anya érintett, az utód kockázata 20-40 százalék között mozog, ám ha mindkét szülő allergiában szenved, vagy mindketten ugyanabban a fajta allergiában szenvednek – például mindkét szülőnek allergiás eredetű asztmája vagy ekcémája van -, akkor az utód rizikófaktora 40-80 százalék között is mozoghat.

A nagy kockázatú családokban ezért is érdemes már a terhesség időszakában nagy elővigyázatossággal eljárni, ezzel ugyanis mérsékelhető a gyerekkori allergiák kialakulásának valószínűsége, vagy enyhíthető a betegség intenzitása és lerövidíthető annak időtartama.

Védekezés

A pollenidőszakban nem lehet soha teljesen elkerülni az érintkezést az allergiát kiváltó anyagokkal, de a polleneknek való kitettség drasztikusan csökkenthető néhány szabály betartásával.
Például:
- az autó szellőző berendezésébe szerelt pollenszűrővel;
- az érzékenyítő pollenek idején, amikor csak lehet, maradjanak zárva az ablakok;
– az erős pollenjáráskor jobb kerülni a szabadban tartózkodást.
- esténként ajánlatos leöblíteni a hajzatról és a bőrről a polleneket, az utcai ruházatot pedig mindenképpen a hálószobán kívül kell hagyni;
- aki teheti, utazzon el a pollenszezonban olyan helyre, ahol enyhébb a pollenkoncentráció.

Vidéken a pollenterhelés főleg reggelente magas, a nagyobb városokban a pollenszint estére, a talajmenti hőmérséklet csökkenésével általában mérséklődik.

Üdülés allergiásoknak

Az allergiások többnyire zavartalanul élvezni tudják üdülésüket, ha tisztában vannak néhány fontos körülménnyel és betartanak bizonyos szabályokat az üdülési célpont megválasztásakor és az utazási előkészületek során:
- Európa déli részén a legtöbb fa és fűféle már kora tavasszal elvirágzik;
- Az Egyenlítőtől délre fekvő országokban az évszakok és velük együtt a virágzás időszakai is egy fél évvel eltolódnak;
- A nyírfapollen a Földközi tenger térségében és a Kanári szigeteken gyakorlatilag ismeretlen, viszont Skandináviában igen magas koncentrációban van jelen;
- A magas hegységekben 1500 méter fölött a pollenterhelés alacsonyabb, a fűfélék virágzása általában csak két hétig tart, ám akkor nagyon intenzív lehet;
- 2000 méter felett júliustól pollenmentességre lehet számítani;
- allergiásoknak ideálisak üdülésre a tengerparti vidékek is, főleg akkor, amikor a szél döntően a tenger felől fúj. Viszonylag pollenszegény környék Európában az Északi tenger partvidéke (kevésbé a Keleti tengeré), az Atlanti óceán portugál, spanyol és francia partvidéke ;
- Az allergiások, ha tehetik, töltsék az allergiájukat kiváltó pollenek főszezonját pollenszegény vidékeken, például a tengernél (Földközi tenger, Mallorca, Északi tenger), vagy magaslati levegőn (pl. az Alpokban, 2000 méter fölött)
- Aki a házi porban előforduló atkáktól szenved, igyekezzen a hegyekben vakációzni. Kb. 1300 méter fölött szinte már nem is fordulnak elő atkák.

Hatóanyagai:
× szénhidrátok (szedoheptulóz)
× gyümölcssavak (izocitromsav – 5-9 % -, citromsav, almasav, malonsav
× szabad aminosavak: aszparaginsav, fenolkarbolsav, kávé- és klorogénsav
× flavonoidok (7 %-ban kvercetin kepmferol, flavon glikozoidok)
× cserzőanyagok (3-4 %)
× procianidinek
× jelentős mennyiségű C-Vitamin
× nyálkaanyag

Gyógyerejére a klasszikus orvoslásban számos példát olvashatunk. Dioszkoridész és Hieronymus Bock a kövirózsa hűtő és összehúzó erejét emelik ki, s elsősorban külső felhasználásra javasolják, pl. gyulladt kelésekre, orbáncra. Pókok mérges csípésére, égésre.
Présnedvét a népi gyógyászatban ma is felhasználják középfülgyulladások enyhítésére – minden bizonnyal ezért ragadt rá a fülfű név is – valamint égések, vágások, rovarcsípések gyógyulásának elősegítésére.

Farmakológiai hatása gyulladáscsökkentő, antioxidáns.

Főleg ezen hatásoknak köszönhető, hogy pozsgás leveleinek nedvét a kozmetikai ipar is sokrétűen hasznosítja. Elsősorban regeneráló készítményekben, napozás után ajánlott testápolók összetételében, halványító szerekben találkozhatunk a nevével.

A kövirózsa levét, alkoholos kivonatát a kozmetikai kezelések során is széleskörűen felhasználjuk:
- száraz, dehidratált bőröknél masszírozáshoz, krémpakolásába,
- túlzásba vitt napozástól, szoláriumozástól felhevült, lepirult bőr lehűtésére, nyugtatására, regenerálására,
- gyantázás utáni égő érzés, valamint viszketés csillapítására,
- halványító kezelésekhez pakolásba, iontoforézissel.

A természetgyógyászati irodalom szerint többi bőrprobléma otthoni kezelésére is javasolható:
- a bőrön keletkező hólyagocskák (herpesz, övsömör, bárányhimlő) gyorsabb leszárítására,
- futószemölcsök elmulasztására (éjszakánként kell rákötni egy félbevágott levelet a szemölcsre),
- leveleinek forrázatát kisebesedett száj és afta kezelésére,
- aranyér és szopástól kirepedezett mellbimbók kezelésére,
- tyúkszem eltávolítására is javasolják (a sós vízzel feláztatott, felpuhított tyúkszemre éjszakára kell rákötni a félbevágott levelet).
A növény használatának nincs ellenjavallata, mellékhatással sem kell számolnia senkinek.

Tipp!
Napozás utáni nyugtató, regeneráló bőrápoló-keverék:
Egy virág megmosott, leitatott leveleit nyomjuk ki egy kis tálkában (dörzscsészében), a nedvhez keverjünk kb. hasonló mennyiségű hidegen sajtolt növényi olajat (napraforgó-, {Helianthus anuus}, oliva-, {Olea Europea}, vagy argánfaolajat [Arganum Spinosa}) és 3 csepp levendula olajat – Lavandel officinalis. A keveréket gyengéden masszírozzuk be a frissen felégett bőrbe úgy, hogy közben levendula aromavízzel nedvesítjük a kezeinket.

Felhasznált irodalom: Gyógy- és aromanövények, szerkesztette: Bernáth Jenő

Kevesen tudják, hogy már egyetlen habos fürdő akár 20%-át is kioldhatja a bőr természetes zsírtartalmának. A mértéken felüli napozás pedig a durva szaru túlzott felvastagodását eredményezi. Ha a bőr zuhanyozás vagy fürdés után fél óra elteltével is feszül – ennyi idő mindenképpen kell a saját védőköpenye újratermeléséhez –, érdemes a jelzéseket komolyan vennünk. A száraz bőrön könnyen keletkezhetnek mikrosérülések, amelyek csökkentik ellenállóképességét. Ha a bőr zsíranyagaiból kevesebb van a szükségesnél, akkor a vízháztartása is veszélybe kerül. A száraz-vízhiányos bőr pedig gyorsan ráncosodik.

Tippek

Először is meg kell szabadulnunk a krémek felszívódását is gátló, felvastagodott száraz szarupikkelyektől. Ezt megoldhatjuk tengeri sóból és mézből készült keverékkel is: a radírozásra szolgáló elegyet nedves kézzel kenjük fel a bőrünkre, és dörzskesztyűvel körkörös mozdulatokkal dörzsöljük át alaposan a testünket, majd bő langyos vízzel mossuk le. Méz és só helyett joghurt is megfelel a célnak, a benne lévő tejsav szintén nagyon jó szaruoldószer. Ha nem akarunk “barkácsolni”, a drogériákban is találunk szép számmal szaruoldó, koptató készítményeket. Végső soron pedig kérhetjük a kozmetikus segítségét is, ha intenzív, pl. AHA-s kezelésre gondolunk. Tavasszal, nyáron azonban én erről lebeszélnék mindenkit,mert többet árthat, mint amennyit használ.

A radírozás után megfelelő zsírokat tartalmazó készítményekkel helyre kell állítani a hidrolipid védőköpenyt. A bőr fantasztikusan jól reagál a növényi olajokra. A mandula-, a búzacsíra- vagy az olívaolaj például hatékonyan pótolja a szükséges zsírsavakat. Az olajokat azonban nem tanácsos önmagukban a bőrre kenni, mert a mélyebb rétegek víztartalmát csökkenthetik. Mindig valamilyen krémmel együtt használjuk őket. Ha testápoló olajat választunk, azt mindenképpen zuhanyozás vagy fürdés után, a még enyhén nedves bőrbe tanácsos bemasszíroznunk. Ha averziónk van a klóros csapvízzel szemben, akkor nedvesítéshez aromavizet, vagy gyógyteafőzetet használjunk.

A különféle természetes anyagokat tartalmazó testápolók általában egyaránt gondoskodnak a zsírpótlásról és a hidratálásról. Lehetőleg olyan testápolókat keressünk, amelyekben nedvességmegtartó anyagok (urea, szorbitok, hyaluronsav, nátriumlaktát, aminosavak) és növényi viaszok és olajok is találhatóak.

Miután rendbe hoztuk a bőrünket, vigyázzunk arra, hogy megőrizzük normális állapotát. Elsősorban a tisztálkodó szerek megválasztására kell odafigyelni. Kerülni kell a gyakori érintkezést az intenzív mosóhatású anyagokkal (pl. nátriumlauril-szulfát), a fürdéshez felhasznált víz pedig soha ne legyen túl forró.

A gyulladt bőr négy meghatározó ismérvét – pirosság, duzzanat, fájdalom, melegség – már az időszámításunk előtt megállapította Aulus Cornelius Celsus római tudós. Galenos, ókori egyiptomi orvos ezeket az ismérveket a működészavar fogalmával is kibővítette, mert úgy vélte, hogy ahol gyulladás van, ott a terület működésével is baj van. A gyulladás folyamatát úgy is felfoghatjuk, hogy az nem más, mint a szervezet védekezése valamilyen ártalommal szemben. Mindannyian ismerjük a jelenséget, hogy amikor egy szálka kerül a bőrünkbe, s azt nem szedjük ki azonnal, akkor másnapra feszülő, vörös duzzanat keletkezik a helyén. A terület melegebbé, vérrel telítetté válik. A vér és nyirok által fehérvérsejtek, falósejtek, s egyéb kémiai anyagok gyűlnek össze, hogy bekebelezzék a kórokozó baktériumokat. A szokásosnál melegebb hőmérséklettel a szervezet védekezik a baktériumok, vírusok, ellen. A bőr bármilyen eredetű sérülése esetén különösen fontos a megfelelő higiénia, s a terület fertőtlenítése.

Gyulladás
Azoknak a válaszreakcióknak az összessége, amelyekkel a szervezet szövetei válaszolnak a kórokozók támadásaira, a kémiai anyagok és a besugárzások ártó hatásaira.

Jól megválasztott gyógynövényekkel, teakeverékekkel csillapítani lehet a gyulladást, vagy fokozni, s lefolyásában gyorsítva enyhíteni, illetve megszüntetni. A kozmetikus például, mielőtt a pattanásos bőr kezeléséhez látna, paprikakivonatot (kapszaicint), rozmaringot tartalmazó, keringést fokozó pakolásokkal megszelídítheti a gyulladt pattanásokat.

Több gyulladás-ellenes növényi hatóanyagot ismerünk: cseranyagok, nyálkaanyagok, kovasav, fitoncid, proazulén.

Az adsztringens hatású drogok a nyálkahártyák felületén védőhártyát képeznek, s csökkentik a váladékok kiválasztását. A cserzőanyag megvédi a bőrt és a nyálkahártyát a baktériumoktól. A nyáktartalmú növények (fehérmályva, lenmag) vízzel sűrű kolloid oldatot alkotva elősegítik a regenerálódást. A fitoncin tartalmú drogok (paradicsom, fekete ribizli, kerti sarkantyúka stb.) elpusztítják a gennykeltő, gyulladást okozó baktériumokat. Sok illóolaj, illatos növény – fahéj, szegfűszeg, kamilla, fenyő – a prosztaglandin-szintézis gátlása révén fejt ki gyulladáscsökkentő hatást.

Egyes illóolajokban a gyulladáscsökkentő tulajdonság bizonyos vegyületek jelenlétére vezethető vissza. A kamilla- és a cickafarkolaj háromgyűrűs szeszkviterpéneket tartalmaznak, amelyek a vízgőzzel történő lepárláskor kék színű azulénekké bomlanak. A terpén-aldehidekben gazdag illóolajok, mint pl. a manuka, a citromfű és az eukaliptusz citriodora is gyulladáscsökkentő hatásúak. Ezekkel gyakran találkozhatunk testmasszázshoz is használt, reumás panaszok enyhítésére készült olajkeverékekben.

Különösen hasznosak azok a növények, amelyekben többféle gyulladást csökkentő hatóanyag található nagyobb mennyiségben. A kamilla gyulladáscsökkentő hatása például az illóolajon kívül, a benne található nyálkának és flavonoidoknak is köszönhető.

Az apróbojtorján, vagy más néven párlófű föld feletti része 12% kovasavat, 10% cserzőanyagot, 0,2% illóolajat tartalmaz. Nem véletlen, hogy eredményesen alkalmazható bőr és nyálkahártya gyulladás, ínygyulladás, torokgyulladás esetén, valamint az epe, a máj, továbbá a gyomor-, és bélrendszer gyulladásos betegségeinek kezeléséhez is.

Az apróbojtorján forrázatát külsőleg borogatásokra, lemosásokra lehet használni: 1-2 evőkanálnyi drogot tegyünk 4 deciliter forrásban lévő vízhez. Belsőleges használat esetén pedig 1 púpozott teáskanálnyi szárított növényt forrázzunk le 2 deci vízzel.

Bár a gyógynövényeknek nagyon fontos szerepe van az egészségmegőrzésben, a betegségek megelőzésében, az öngyógyításban és a gyógyításban, mindig szem előtt kell tartanunk, hogy alkalmazásuk nem helyettesítheti az orvosi diagnózist és a szakellátást.

Gyulladáscsökkentő hatású gyógynövények :

Felhasznált, s egyben javasolt irodalom:
E. Antastasiu: A gyógynövények birodalmában
Dr.Oláh Andor: Házipatika gyógynövényekből
Bernáth Jenő: Gyógy- és aromanövények
Dr. Babulka Péter: Fitoterápiás jegyzet
Varró Aladár Béla: Gyógynövények gyógyhatásai

A borsmenta illóolajnak, illetve teának a szépségápolásban is stabil helye van. Felhasználható:
- pattanásos bőrnél agyagpakolásba,
- arctisztítás előtti gőzöléséhez (a szemeket be kell csukni),
- gyantázást követően, felégésnél a felhevült bőr nyugtatására, hűtésére,
- a tea-filtereket fáradt, égő szemhéjak borogatásához,
- a nyári hőségben frissítő fürdőhöz, elnehezült, rossz vérkeringésű lábak esetén lábfürdőhöz,
- a fejbőr korpásodása esetén hajvízhez.

Vigyázat! Még valami nagyon fontosat tudnunk kell erről a növényről. A borsmenta illóolaját nem mindenki használhatja. Várandósoknak, epilepsziára hajlamos egyéneknek, 7 év alatti gyermekeknek kimondottan tilos lenyelni, magukra kenni. Magas vérnyomásban szenvedők is jobban teszik, ha kerülik az illóolajos készítmények használatát.

Az adagolásra is érdemes figyelni. A legbiztonságosabb, ha 1 cseppnél többet nem teszünk a krémekbe, olajokba. Nagyobb mennyiségben és tartósan alkalmazva ugyanis álmatlanságot, sőt, gyermekeknél légzésbénulást is okozhat. A tea fogyasztásánál is jobb betartani a kúra idejét (maximum 3 hét) és a mértékletességet, mert ha nem vigyázunk, a forrázat kiszáríthatja a nyálkahártyát.

Ha belenézünk a tükörbe és fakó, nyúzott az arcunk, mitesszerek és pattanások jelentek meg rajta; ha tapintásra érdesnek érezzük a bőrünket; ha hirtelen zavarni kezdenek az ajak feletti vagy a test egyéb részein kibújt szőrszálak, s úgy érezzük, hogy egyedül nem boldogulunk ezekkel a problémáinkkal, akkor ne sokat töprengjünk, keressünk egy ügyes kozmetikust, aki egy csapásra megszabadít ezektől az ápoltságot veszélyeztető tényezőktől.

Nem vagyok különösebben oda a peelingekért, de vannak időszakok és bőrproblémák, amikor segítségükkel szabadulhatunk meg a legkönnyebben a megvastagodott, zavaró szarurétegtől, amely szigetelő hatásánál fogva a krémek és pakolások hatásfokát is lényegesen csökkenti.

Mindenkit lebeszélnék róla, hogy otthon, s. k. próbálkozzon erélyesebb hámlasztó szerekkel, mert könnyen pórul járhat. A bőr felső rétegeinek eltávolítása után feltétlenül vissza kell pótolni a bőrbarát védő anyagokat. Egy szakszerű, az arc izmaira is figyelemmel lévő, a bőr nyirokkeringésére, akupresszúrás pontjaira, s a lelkünkre is ható masszázstól, valamint az egyénre szabott masszázskrémtől, pakolásoktól akár egy kezelés során is frissebbé, fiatalosabbá válhat a bőrünk.

Ne felejtsük el, hogy eljött a krémváltásnak is az ideje. A szél és a hideg ellen védő vastagabb krémeket érdemes ásványvízzel, vagy hígított zöldség-, gyümölcsnedvekkel fellazítani, esetleg könnyebb emulziókra lecserélni. A sápadt, megviselt bőr már nagyon szomjazza az enzimeket, vitaminokat és ásványi anyagokat.

Harmincon túl a napi testápolási rutin során ne fejtsük el bekenni a nyak és a dekoltázs bőrét sem. A kinti hőmérséklet növekedésével a fiatalabbaknak egyre kevesebb krémre lesz szükségük. Mindenesetre a homlok, az orr és az áll bőrének krémezésével legyenek visszafogottabbak. A feleslegesen felvitt krém előbb-utóbb ugyanúgy problémához vezet, mint annak hiánya. Ne felejtkezzünk el a fényvédelemről sem, aminek a legegyszerűbb módja, hogy fokozatosan szoktatjuk a bőrünket a simogató napsugarakhoz.

Közgazdászok számításai szerint a szépségbónusz akár 10-15 százalékot is érhet: ennyivel magasabb fizetést tud elérni az, aki külsejével jó benyomást kelt egy állásinterjún, mint az, aki megjelenésével beleolvad a tömegbe.

Arra azonban egyelőre nincs pontos válasz, hogy miért dotálják jobban a szép embereket. A tudományos világban legalább három elmélet van forgalomban ezzel kapcsolatban.

Az első szerint tesztekkel bizonyították, hogy az emberek szívesen adnak valamit a sajátjukból szép embertársaiknak. Elsősorban a nők osztják meg nagyvonalúan amijük van egy vonzó társukkal. Vagyis, aki kevésbé jól néz ki, kevesebbre is számíthat.

Más vizsgálatok azt derítették ki, hogy a főnökök jobban bíznak mutatós kollégáikban, mint kevésbé jól kinéző beosztottaikban, ezért előbbieknek készek többet is fizetni ugyanazért a munkáért.

Egy harmadik magyarázat szerint az előjárók szívesen veszik körül magukat jó kinézetű beosztottakkal, mert így egyszerűen jobban érzik magukat.

Remélem, találok olyan kutatási beszámolót is, amely arra ad magyarázatot: miért van olyan sok csúnya főnök? Lehet, hogy pályakezdő korukban ők is szépek voltak?

Egy másik olvasmányomban arra hívták fel a figyelmet, hogy egy regensburgi (Németország) vonzás-kutató kikérdezéses módszerrel kimutatta: mi az, amit a legtöbb ember vonzónak talál egy nőben.

Ezek szerint a többi között a keskeny arc, a telt ajkak, a szemek közötti viszonylag nagy távolság, a magas arccsont, a kis áll. E tényezők közül több a férfiak esetében is a vonzás elengedhetetlen feltétele, pl. a magas arccsont, a telt ajak és a keskenyebb arc, ám a “teremtés koronája alatt jól mutat a markáns áll is. A sima, enyhén napbarnított bőr mindkét nem képviselőit vonzóbbá teszi.

A szépségipar közismerten abból a felismerésből, illetve ígéretből él, hogy nem mindenki születik szépnek (ami, persze nem igaz), illetve, hogy viszont a kenceficékkel, esztétikai műtétekkel, mindenféle varázseszközeikkel bárki vonzóvá tehető. Éppen ezért a kozmetikai cégek komoly pénzeket áldoznak arra, hogy kiderítsék, a világ különböző tájain, mit tartanak elengedhetetlennek a nők ahhoz, hogy szépnek lássák/láttassák magukat.

A Nivea-termékeket is gyártó Beiersdorf konszern piackutatói például megtudták, hogy pl. a brazil nők mindent megtesznek azért, hogy megőrizzék jó alakjukat, és ennek érdekében a plasztikai műtétektől sem riadnak vissza.

Az orosz lányok- asszonyok el sem tudják képzelni az életet smink és körömlakk nélkül. Az amerikai és a kínai nők számára az ősz haj maga a horror.

A gyengébb nem francia képviselőit szinte a koporsóig elkíséri az ajakrúzs, az arcpúder, a körömlakk és a parfüm, miközben német szomszédaik sokat adnak az ápoltságra, de a természetes kinézetet előnyben részesítik.

A német nők körében általában nem menő a rikító make-up, és főleg az érettebb képviselőik legszívesebben a reformboltokban és a gyógyszertárakban szerzik be szépségápolási cikkeiket.

Sejtjeink, szöveteink az elfogyasztott táplálék által újulnak meg. A kovasav biztosítja a növények sejtfalának szilárdságát. A táplálkozással foglalkozó szakértők szerint a kovasavat (szilícium-dioxidot) tartalmazó ételek fogyasztásával bizonyos mértékig mi is erősíthetjük a kötőszöveteinket, feszesebbé, rugalmasabbá változtathatjuk a vérereket és a bőrt, terhelhetőbbé a porcokat, az inakat és a szalagokat, erősebbé a hajszálakat és a körmöket. Az ideális az lenne, ha a kismamák már a terhesség idején elegendő mennyiségű kovasavat tartalmazó ételt ennének.

A kovasavtól tehát simábbá válik a bőr, erőssé, fénylővé válik a hajzat. A teljes értékű táplálkozás, sok zöldség és gyümölcs fogyasztása mellett ezért érdemes arra is figyelni, hogy rendszeresen kerüljön az asztalunkra kovasavat tartalmazó hajdina, köles, zabpehely, barna rizs és zsurló tea.

Mivel a korral csökken a szövetek kovasavtartalma – ami a lazább kötőszövetben, a bőr ráncosodásában, visszerek kialakulásában is nyomon követhető -, tudatosan kellene pótolni ezt az anyagot. A kovasavat nagyobb mennyiségben tartalmazó élelmiszereket nálunk még viszonylag kevesen vásárolják.

A hajdinakását azért is érdemes beépíteni az étrendbe, mert a vitaminok
(B-, E-vitamin) mellett a kötőszövet számára sok értékes anyagot – flavonoidot, rutint, lignint – is tartalmaz. A rutin a hajszálerek egészségéhez szükséges. A hajdina rendszeres fogyasztásától nemcsak a kötőszövet állaga javulhat, de minden valószínűség szerint a hajszálerek törékenysége is csökkenni fog.

A bőr, az erek, a hajszálak egészségét, rugalmasságát megcélzó étrendben a sok kovasav mellett kölesnek is helye van, ez ugyanis teljes értékű fehérjét, fontos ásványi anyagokat (kalciumot, magnéziumot, foszfort, vasat és káliumot), valamint vitaminokat (béta-karotin, B1, B2, B6, és B12 vitamin), és lecitint is tartalmaz.

A könnyen emészthető teljes kiőrlésű barna rizs a táplálkozással foglalkozó szakemberek szerint szintén nagyon értékes: B-vitaminokat, kalciumot, cinket, folsavat és E vitamint tartalmaz. A benne található orizanolnak ráadásul koleszterin-csökkentő hatást is tulajdonítanak.

A minőségi vörösbor mértékletes fogyasztása érvédő szerepéről már régóta sokat olvashatunk. A piros szőlőkben és vörösborokban lévő polifenol, rezveratrol, (antioxidáns), anthocianinok értékes bioaktív anyagok.

A mezei zsurlóban kovasavon kívül kálium, flavonok és keserű anyag is van. A természetgyógyászok tisztító kúrákhoz javasolt receptjeiben, köszvény elleni teakeverékeiben is gyakran szerepel ez a növény. Érvédő, érelmeszesedést gátló hatása miatt azoknak is ajánlható, akiknek a kelleténél magasabb a koleszterin-szintje.

A feszes kötőszövet elengedhetetlen feltétele a hajszálerek kielégítő vérellátása. Ha nem kielégítő valamelyik szerv vérellátása, az mindig annak leromlásához vezet. A véredényrendszer ereinek sejtjeit kötőszövet (kollagén-fehérje) tartja össze, az teszi rugalmassá az erek falát. C-vitaminra feltétlenül szükség van a kollagén termeléshez. Napi mennyiségéről folyamatosan kell gondoskodni (zöld növényi részek, csipkebogyó, kivi, paprika, savanyú káposzta, friss zöldség gyümölcs, növényi csírák).

Akik feszes kötőszövet örököltek, azoknak is idő előtt meggyengülhet a kötőszövete, ha egyoldalúan táplálkoznak, ha hormontartalmú gyógyszereket (pl. fogamzásgátló tablettákat) szednek, ha hirtelen lefogynak (jojo efektus), ha dohányoznak, ha rendszeresen kevesebbet alszanak a szükségesnél, ha bőrüket gyakran érik erélyes napsugarak, vagy a szolárium fénye, illetve, ha a bőrlégzést és a kiválasztást gátló anyagokat tartalmazó kozmetikumokat használ.

Amikor a kötőszövet megerősítése szóba kerül, akkor szinte mindig a petyhüdt arcbőr vagy a narancsbőr (cellulit) kezelésére gondolunk, holott az izomzatot a csontokkal összekötő inak és ízületek nap-mint nap nagy igénybevételnek vannak kitéve, s egy-egy komolyabb vagy tartósabb megterheléstől könnyen megsérülhetnek. Sportoláskor és fizikai munka végzésekor figyeljünk arra, hogy fokozatosan terheljük az izmainkat, mert az inaknak és a szalagoknak időre van szükségük ahhoz, hogy alkalmazkodjanak a nagyobb megterhelésekhez. Ha jobban figyelnénk az ízületek bemelegítésre, kevesebb mozgásszervi fájdalmat kellene elviselnünk.

Nem könnyű megválaszolni a kérdést, hogy mely kozmetikai összetevő milyen mértékben kockázatos, annál is kevésbé, mert mindez erősen függ a felhasználó életkorától, bőre állapotától, általános egészségi állapotától, életmódjától, nem utolsó sorban pedig attól, hogy mennyire allergiaérzékeny. Ami ez utóbbit illeti, tovább bonyolítja a dolgot, hogy a leggyakrabban csak akkor derül, ki, hogy valakinek a szervezetében allergiás reakciót vált ki egy-egy anyag, amikor már jelentkeznek az általában kellemetlen tünetek. A megelőzésben sokat segítene, ha a kozmetikumokat kísérő leírásokban eleve felhívnák a figyelmet egy-egy összetevő ismert allergizáló hatására. De hát tudom, ez egyelőre a vágyak birodalmába tartozik.

Az anyagok megítélésével a toxikológia foglalkozik, vita van azonban arról, hogy mikor kell egy összetevőt károsnak nyilvánítani: csak akkor, amikor már bebizonyosodott róla, hogy mondjuk rákkeltő, vagy már korábban, amikor valamilyen jel arra utal, hogy az – t.i. rákkeltő – lehet. Én azokkal értek egyet, akik úgy vélik: ha kétségek merülnek fel, akkor a biztonság érdekében, erre figyelmeztetni kell a fogyasztót. A tapasztalat azt mutatja, hogy sajnos a gyanú igen gyakran tragikus bizonyossággá válik – de akkor már legtöbbször késő…

A következőkben a fenti sorozatcímen a neves német kozmetikai szakértő és publicista, Rita Stiens munkái és saját tapasztalataim alapján igyekszem áttekinteni a kockázatos kozmetikai összetevőket.

Azofestékek

Az azofestékek (más néven kátrányfestékek) a dekoratív kozmetikában az értékesítés sikerének kulcsai. Szintetikus úton állítják őket elő, intenzív színárnyalatokat tudnak velük produkálni, ám toxikológiai szempontból megkérdőjelezhetők. Az Európában engedélyezett azofestékek között legalább 25 olyanról tud a szakirodalom, amelyekről kutatások során kimutatták, hogy áthatolnak a bőrön, a májat károsítjhatják és anilint szabadíthatnak fel..

Az anilin szintén kritikusnak számít, épp úgy mint a nitrózaminok (róluk egy későbbi bejegyzésben írok). Elmondható, hogy egyes azofestékek rákkeltők hírében állnak. Az pedig bizonyított, hogy allergének; különösen az Aszpirinnel (acetilszalicilsav) szemben túlérzékenységet mutató emberekben válthatnak ki allergiás reakciókat.

BHT és BHA

A BHT (butilhidroxitoluol) és a BHA (butilhidroxianisol) nevű anyagokat továbbra is alkalmazzák antioxidánsként, úgymond a ráncok ellen egy sor lipofil (olajos) nyersanyagban. A német Öko-Test magazin ezekről azt írja: állatkísérletekben használatuk nyomán változásokat figyeltek meg az immunrendszerben, a vérképben, a parjzsmirigyben és a májban. Mindkét anyag feldúsul az emberi szervezet szöveteiben és bejut a magzatba. Tudni lehet róluk, hogy allergiát váltanak ki. Mivel a BHA és a BHT gond nélkül kiváltható a természetes antioxidáns tocoferollal (Tocopherol; E-vitamin), semmi sem indokolja, hogy továbbra is forgalomban tartsák őket.

Halogénorganikus kötésű összetevők

A tartósító anyagok legnagyobb részben halogenizált anyagok, ami azt jelenti, hogy brómot, jódot vagy klórt tartalmaznak. Több ezer vegyület tartozik ide. Amikor egy termék vegyvizsgálata során halogéneket találnak, legtöbbször konzerválószerbe botlanak. A halogénorganikus vegyületek a természetben is előfordulnak, de ettől még problematikusak maradnak, mert komoly allergiapotenciállal bírnak és , ha a szövetbe jutnak, elbomlanak, felhalmozódnak és károkat okozhatnak.

(Folytatom)