Fényvédelem (1.)

Hogy a Nap ne váljon ellenséggé

Rengeteg információt kapunk a médiában a fényvédelemről, „hideget, meleget” zúdítva a felkészületlen olvasóra. Nem ritkák a végletes megközelítések: a rákveszély túlhangsúlyozása, vagy ellenkezőleg, a napozás kockázatainak bagatellizálása, „hiszen a fényvédők megvédenek minket”. Az igazság valahol a középúton lehet: a napfény éppúgy barát is lehet mint ellenség. Rajtunk múlik. Elkeserítőnek inkább azt tartom, hogy a fényvédők táján egyre nagyobb a zűrzavar.

Megúszhatom fényvédő nélkül?
Attól függ. Sokan hivatkoznak arra, hogy a földeken dolgozó embereket, az útépítő munkásokat tavasztól süti a nap, nem használnak fényvédőszert, s mégsem történik semmi bajuk. Dr. Wikonkál Norbert a SOTE Bőrgyógyászati Klinikájának szakorvosa szerint velük is egyre gyakrabban lehet találkozni az intézetben. Az igaz, hogy akik fokozatosan szoktatják bőrüket a napfényhez, ráadásul ezt akkor kezdik, amikor még simogatóak a sugarak, azoknak a bőre edzetté válik, s jóval többet kibír, mint akik esztétikai szempontok miatt gyorsan akarnak lebarnulni. Egyébként pedig a parasztemberek, józan eszűek, ők nyáron hajnalban kelnek, s korán reggel, vagy késő délután végzik el kinti teendőiket. A mediterrán országok őslakóinak se jut eszébe, hogy délidőben kifeküdjenek a napra, a trópusokon élők sötét bőrük ellenére ruhával védik magukat.

Az ózonréteg vékonyodása miatt ma azzal is számolni kell, hogy olyan veszélyesebb, perzselőbb sugarak is elérik Földünket, amelyek azelőtt nem jutottak el hozzánk. Tudomásul kell venni, hogy a bőrrákos megbetegedések nagyobb része, az egyéb környezeti ártalmak mellett, az UV sugarakra is visszavezethetők. A felelőtlen sütkérezésnek, gyerekkori felégésnek sokan felnőtt korban fizetik meg az árát. Nem ártana tanulni a keserű tapasztalatokból. A problémát valójában nem a Nap jelenti, hanem, ahogyan a sugaraival szemben viselkedünk. Egész heti „szobafogság” után nem lehet a hétvégén a Balaton partján védtelen bőrrel napozni. Nem szabad hagyni hogy leégjen a bőr. Akinek a családjában előfordult már bőrrákos megbetegedés, vagy sok anyajegye van, többször felégett már a bőre, vagy az érzékenyek csoportjába tartozik (pl. fehér bőrűek, gyerekek, korosabb emberek), az különösen vigyázzon.

Az erős napsugarak, s a tartós fényhatás ellen tehát mindenképpen védekezni kell. Hogy ezt az árnyék jelenti, vagy a testet védő ruházat, szalmakalap, napszemüveg, és magasabb faktorú krémek, az már ránk van bízva. Azt azonban tudni kell, kozmetikum által sosem 100%-os a védelem.

A kérdésre végül is a válaszom, hogy a kreol bőrűek ésszerű napozási szokások mellet (fokozatos szoktatás, egyszerre rövid idő, nyáron reggel 10-ig és du 17 után), akár fényvédők használata nélkül, a bőr károsodása nélkül is élvezhetik a napot. Víz mellett, s ha egyébként hosszabb időt töltenek fedetlen bőrrel a napon, természetesen nekik is tanácsos védekezniük.

Az orvosok már lepirult bőr esetén is sejtkárosodott bőrről beszélnek. Arra mindenképpen figyelni kell, hogy ne napozzunk rá, még fényvédőt használva sem. Meg kell adni az időt a bőrnek a regenerálódásra. A gyermekkori napégéseket feltétlenül meg kell előzni, mert a bőr nem felejt, s hatása felnőttkorban mindenképpen jelentkezik (foltok, korai bőröregedés, sejtburjánzás). (Folytatása következik.)


Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s