Ki véd meg a nanorészecskéktől?

Az Európai Unió idén márciusban fogadta el új irányvonalát a kozmetikai termékek alkotóanyagairól (összetevőiről) és azok jelöléséről. Ebben egyes, kis mennyiségben veszélytelennek ítélt anyagokat töröltek a korábbi tiltólistáról (pl. az A vitamint), ugyanakkor, fontos újdonságként bevezették a nanorészecskék jelzésére vonatkozó kötelezettséget. Vagyis: a termelőknek fel kell tüntetniük a terméken (a csomagoláson vagy a kísérőcédulán), ha abban nanorészecskék találhatók.

Közismert, hogy naponta kapcsolatba kerülünk nanorészecskékkel, amely egészségkárosító hatásáról is hallhattunk már, de csak nemrég vált bizonyossággá: nagy dózisban károsíthatják az emlős magzatok agyának fejlődését. Ezt japán kutatók mutatták ki, egereken folytatott kísérletek során. Mint a többi között a NOL idén nyáron beszámolt róla, Ken Takeda és a Tokiói Egyetemen dolgozó munkatársai vemhes nőstény egerekkel kísérleteztek. A vizsgálatsorozat elején a rágcsálók szervezetébe egy 25 és 70 nanométer közötti átmérőjű részecskéket tartalmazó titán-dioxid oldatot juttattak be. Ezt a vegyületet számos iparág évtizedek óta előszeretettel alkalmazza: pigmentanyagként tonnaszámra fordul elő a fehér színű festékekben és a napvédő krémekben, de elengedhetetlen kelléke a különböző lég- és víztisztító berendezéseknek is.

A kutatók a befecskendezést követően, a magzati stádiumban és a születés után is többször megmérték az utódok agyában a gének aktivitási szintjét, és az így kapott értékeket összevetették a hasonló korú, kezeletlen állatok adataival. A vizsgálatok elgondolkodtató eredménnyel zárultak: a szakemberek több mint száz gén esetében jelentős eltéréseket találtak. Ezek a különbségek zömmel olyan DNS-szakaszokat érintenek, amelyek jelenlegi tudásunk szerint nagy szerepet játszanak egyes neurológiai betegségek kialakulásában. Ilyenek például a gyerekkorban jelentkező tanulási zavarok, az epilepszia, az autizmus, de ezen gének hibás működésére vezethető vissza néhány, időskorban fellépő idegrendszeri elváltozás is, mint a skizofrénia vagy az Alzheimer-, illetve a Parkinson-kór – idézte a lap Takedának a Particle and Fibre Toxicology című szakfolyóiratban megjelent tanulmányát.

A nanométeres nagyságrend elérésekor (vagyis, amikor a részecskék átmérője a méter milliárdod részére csökken) az anyagok fizikai és kémiai tulajdonságai megváltoznak. Ezek a parányok könnyedén kölcsönhatásba léphetnek az élőlények különböző molekuláival, és így számos területen befolyásolhatják azok működését. Ebben az esetben a titán-dioxid-szemcsék gyökeres változásokat idéztek elő az örökítőanyag és a fehérjék közötti információáramlás menetében – állítják a kutatók.
Az egerekkel folytatott kísérletek eredményei alapján valószínűsíthető, hogy a titán-dioxid az emberi magzatok fejlődése során is beleavatkozik egyes gének viselkedésébe, ezért ez az anyag fontos kockázati tényezőnek tekinthető bizonyos idegrendszeri betegségek létrejöttében – vélik Takedáék. A szakemberek ugyanakkor hozzáteszik: az egéranyák testébe a hétköznapokban előforduló mennyiségnél több titán-dioxidot juttattak be, ezért azt egyelőre nem lehet megállapítani, hogy a károsító hatás eléréséhez pontosan milyen dózis szükséges.

Közismert, hogy a kozmetikai ipar – azon belül is főleg a napvédőkészítményeket gyártó cégek – élen járnak a nanorészecskék felhasználásában, jóllehet azt régóta tudni lehet, hogy ezek a parányok a mélyebb bőrrétegeken keresztül a véráramba kerülhetnek és egyelőre nem áll rendelkezésre kellő kísérleti adat arra vonatkozóan, hogy mekkora kockázatot jelentenek a szervezetre ezek az anyagok.

Mivel a konkrét kockázatokat egyelőre nem dokumentálták, a nanorészecskék felhasználása a kozmetikumokban (is) engedélyezett; s ha úgy tetszik, már az is eredmény, hogy az EU Bizottsága kötelezte a gyártókat, hogy hasonlóan egyéb összetevőkhöz, most már majd azt is fel kell tüntetni, ha egy termék nanorészecskéket tartalmaz.

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s