A növényi olajokkal a szépségért

A bőr belülről épül. A szép bőr és az egészséges táplálkozás összetartozó fogalmak.
Táplálkozási szokásainkat – tisztelet a kivételnek – még mindig a túlzott és az egyoldalú zsírfogyasztás jellemzi. Az ideális az lenne, ha kevesebb zsíros ételt ennénk, figyelemmel lennénk azok minőségére és az értékes növényi olajokat jobban bevonnánk az étrendünkben.

A szakemberek vizsgálatai szerint a szervezet egészséges működéséhez szükséges zsírfogyasztást mintegy 10-20 %-kal túl lépjük, s ehhez valószínűleg az is hozzájárul, hogy rákaptunk a vajas süteményekre, s nem vesszük figyelembe a húskészítményekben és a zsíros tejtermékekben található un. “rejtett” zsírokat.

Jó lenne, ha végre tudomásul vennénk, egyáltalán nem mindegy, hogy milyen zsírokat fogyasztunk. A növényi és állati zsírok zsírsav-összetételükben különböznek egymástól. Az étkezési zsírokban nagyobb mennyiségben találhatóak a telített és az egyszeresen telítetlen zsírsavak (sertészsír 41/49, libazsír 30/58), míg a növényi olajokat az egyszeresen és a többszörösen telítetlen zsírsavak jellemzik (pl.olívaolaj 79/8, napraforgóolaj 20/69).

A telített zsírsavak (pl. mirisztinsav, palmitinsav és sztearinsav) elsősorban az energiatermelésre hivatottak. Ha a szükségesnél nagyobb mennyiségben fogyasztjuk az ezeket tartalmazó állati zsírokat, akkor menthetetlenül elhízunk. Magas koleszterintartalmuk miatt pedig előbb-utóbb valamilyen szív- és érrendszeri betegséggel is számolnunk kell.

Nálunk még nem nagyon ismerik az emberek a kókuszzsírt, amely az állati zsírokkal szemben nem befolyásolja hátrányosan a koleszterin és triglycerinszintet, könnyen emészthető alacsonyabb kalóriájú, mint a hagyományos zsírok és sütéshez és főzéshez is remekül felhasználható. Ez a zsírfajta egyébként az alapanyagcserét is megnöveli ezért fogyókúrázóknak is ajánlható.

Az egyszeresen telítetlen zsírsavak (pl. olajsav) az energiatermelés mellett a sejtek építésében is szerepet játszanak, s hozzájárulnak a vér koleszterinszintjének csökkentéséhez, valamint a védőfaktor (HDL-koleszterin) növeléséhez, s ezáltal az erek egészségéhez, és az érelmeszesedés megelőzéséhez. Az olivaolaj gazdag olajsavban, azonban túlságosan kevés esszenciális (létfontosságú) linolénsavat (omega 3-zsírsav) és linolsavat (omega-6 zsírsav) tartalmaz. Ennek ellenére tartós egyoldalú fogyasztása nem annyira hátrányos, mint az egyéb olajaké, mert az olivaolajban található oleuropin anyag előnyösen hat az egészségre: csökkenti a vérnyomást, megköti a szabad gyököket, javítja a vér folyékonyságát, vérkeringés-fokozó és gyulladáscsökkentő hatású. A mediterrán vidéken élők táplálkozását olivaolaj-, hal-, és magas zöldség- és gyümölcsfogyasztásuk miatt különösen egészségesnek tartják a szakemberek.

A többszörösen telítetlen zsírsavakról (linolsav, linolénsav, arachidonsav) azt tartják, hogy a nemi hormonok előállításához, a sejthártya felépítéséhez is szükségünk van rájuk. Az omega-3 zsírsav rendszeres fogyasztásával szervezetünk immunrendszerére is előnyösen hathatunk. Akinek kevés tengeri hal szerepel az étrendben, az 1 kávéskanál lenolajjal tudja pótolni az omega-3 zsírsavat (pl. 1 pohár joghurtba, vagy egy adag túróba keverve). Az esszenciális és hosszú láncú zsírsavak hiányában a bőr sérülékennyé és védtelenné válik. A dehidratált, a zsír-, és vitaminhiányos bőr normalizálása, az ekcémás tünetek kezelése sokkal gyorsabb és eredményesebb, ha a megfelelő bőrtápláló krémek használata mellett, a táplálkozási összefüggésekre is figyelünk, s változtatunk hibás táplálkozási szokásainkon.

Fogyasszunk több fajta olajat!

Magyarországon az emberek nagy része a sertészsír mellett szinte csak napraforgóolajat használ ételeinek elkészítéséhez. Az egyoldalú olajfelhasználás miatt – a táplálkozással foglalkozó szakemberek szerint – sokan nem jutnak elegendő mértékben egyszeresen telítetlen zsírsavakhoz, pedig az egészséges érrendszer megőrzéséhez, a sejtépítéshez ezekre nagyon is szükség van. A napraforgóolajban csak nyomokban található meg a másik eszenciális zsírsav, a linolénsav, ezért az olivaolaj mellett, repceolajat – amely gazdag linolénsavban – is tanácsos fogyasztani.

A zsírok a zsírban oldódó vitaminok (A, D, E, K) felszívódásához is nélkülözhetetlenek. A növényi olajok ugyanakkor ezeknek a vitaminoknak a forrásait is jelentik. A túlzottan zsírszegény táplálkozás a bőrön is tapasztalható vitaminhiányhoz is vezethet.

A lenolajban a többszörösen telítetlen zsírsavak aránya 76%. Fogyasztásával pótolni lehet az esszenciális zsírsavak hiányát. Lignán tartalmánál fogva a változókori tünetek csökkentésére is ajánlják.

A köménymagolajat azoknak javasolják, akiknek magas a kolleszterinjük, valamint akik neurodermitiszben szenvednek.
A dióolaj többek között B1,B2,B6 és E-vitamint, lecitint és kolint is tartalmaz. Állítólag jó tesz az idegsejtek működésének és az erek falának.

A ligetszépeolajban 9% gammalinolénsav található. Erre a zsírsavra a nemi hormonok termelődéséhez is szükség van. Bőrbetegségek esetén belsőleg is javasolják a fogyasztását.

A szőlőmagolaj gazdag tokoferolban, valamint oligomer procianidinben (OPC), amiről azt tartják, hogy jó hatással van a kollagénképzésre, valamint az inak, a porcok és az erek állapotára.

Ártalmas fogyókúrák

A drasztikus zsírmentes fogyókúrák, az újabban divatos hosszabb idejű böjtök is árthatnak az egészségnek, s tartósan fennmaradó szépséghibákhoz vezethetnek (lógó mell, stria, megnyúlt bőr, mély ráncok, száraz, fakó bőr). A manökken-alkat kergetése közben nem szabad elfelejteni, hogy a szervezetben a hőmérséklet szabályozásához, a belső szervek védelméhez és a hormonok előállításához valamennyi tárolt zsírra is szükség van.

Mivel süssünk-főzzünk?

A hidegen sajtolt és az E vitaminban gazdag telítetlen zsírsavakat tartalmazó olajokat nem tanácsos nagy hő-hatásnak kitenni, mert az egészségre, a bőrre is káros szabad gyökök keletkeznek bennük. Ha a telített zsírsavak oxidálódását 1-nek vesszük, akkor az egyszer telítetlen zsírsavak (pl. olivaolaj)100-szor, a
kétszer telítetlen zsírsavak 1200-szer, a háromszor telítetlen zsírsavak pedig 2500-szer hajlamosabbak az oxidálódásra. Sütésre leginkább a hidegen sajtolt, stabil, oxidációra kevésbé hajlamos kókuszolaj javasolható.

A hidegen sajtolt olivaolajat, a repceolajat, földimogyoróolajat főképp salátákhoz javasolják a növényi olajak szakértői.

A fény és a meleg a hidegen sajtolt olajok legnagyobb ellenségei, ezért érdemes ezeket az olajokat sötét színű üvegben s hűvös helyen tárolni. Vannak olyan olajok (pl. lenolaj), amelyeket felbontás után viszonylag gyorsan (3-6 hónap) el kell használni. Az avas olajokat nem minden esetben könnyű felismerni. Ha valamely olajnak kesernyés, fémes az íze, a szokásostól eltérővé válik az illata, jobban tesszük, ha nem használjuk. Az olajokat E-vitaminnal lehet tartósítani. Minél tovább akarjuk tárolni az olajat, annál több E-vitaminra van szükség. Az E-vitaminban eleve gazdag növényi olajok pl. a búzacsíraolaj 24 hónapig is elállhat. Vigyázzunk, mert avas olajok fogyasztása nem csak a szervezet E-vitamin raktárát meríti ki, de az egészséget is veszélyezteti.

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s