Az aromavizek csodálatos világa (1.)

Az aromavizet (hidrolát, hidroszol) régen virágvíznek is nevezték, noha nem csak virágokból, hanem a növény egyéb részeiből is előállítható. Az illóolajgyártás melléktermékeként keletkező aromavizeket nálunk még kevesen ismerik. Magyarországon csupán néhány cég gyártja, illetve forgalmazza, Nyugat-Európa országaiban, a keleti világban ugyanakkor keresett terméknek számítanak. A következő kétrészes bejegyzésben egy kis bevezetést adok az aromavizek csodálatos világába. Ha kedvet kapsz irántuk, nálam ki is próbálhatod néhány változatát.

Az illóolajok előállítása során – a lepárláskor – nyert “desztillált növényi víz” igen gazdag a felhasznált növények vízben oldódó alkotórészeiben – például savak, alkaloidok -, ugyanakkor cseranyagok és vitaminok nincsenek bennük, s illóolajokat is csak nagyon kis mennyiségben (általában 0.1% alatt) tartalmaznak. Míg a levendula illóolajban körülbelül 38% linalilacetát van, addig ugyanennek a növénynek az aromavizében ez az anyag az 1%-ot sem éri el. Linalolból viszont az aromavízben van több kb. 46%, míg az illóolajban kb. 37%. A rózsavízben például a meghatározó illatanyag, a feniletilalkohol. Ennek az aromavíznek kevésbé tömény az illata, mint magának a rózsaolajnak, s ezért sokak számára kellemesebb. Az illóolajban ezzel szemben “csak” a zsírban oldódó, illékony növényi alkotórészek találhatók.

Az aromavizek egyes esetekben még az illóolajnál is hatásosabbnak bizonyulhatnak, kiegészítő szerepük révén nagyon jól hasznosíthatók a fito-, vagy aromakozmetikában.

Ugyanabból a növényből nyert aromavíz és illóolaj, a hatóanyagok összetételében és erősségében, eltérnek egymástól. A hidrolátok másként, sokkal szelídebben hatnak a szervezetünkre. Vannak, akik az aromavizeket a fitoterápián belül a Bach virágterápiák esszenciái és az illóolajok között helyezik el. Mások az aromavizet az aromaterápia homeopátiájának tartják. Ez utóbbi állítást azonban a szakértők nem tartják helytállónak, mert a desztilláció során keletkezett vizes kivonat nem potencírozott készítmény.

Optimális gyerekek, állapotos nők számára

A szakirodalom lényegében egységes abban, hogy az aromavizek, mivel enyhe hatásúak, optimális szerek a gyerekek, az állapotos nők és a legyengült szervezetű emberek számára. Ugyanakkor azt is tudni kell, hogy az aromavizek hasznossága csak nem túl régen tudatosult az aromaterápia és az aromakozmetika képviselőiben, ezért ami az emberi szervezetre gyakorolt hatásait és esetleges mellékhatásait illeti, viszonylag kevés kutatási tapasztalat áll rendelkezésre. Ebből egyenesen következik, hogy belső fogyasztásra, az illóolajokhoz hasonlóan csak avatott szakemberek – a gyógynövényeket ismerő orvosok és aromaterápiás szakismeretekkel rendelkező természetgyógyászok – útmutatásai alapján ajánlhatók.

Az aromavizek a kozmetikában jól hasznosíthatók különféle bőrpanaszok enyhítésére, megelőzésére. A leggyakrabban borogatások formájában vagy sprayként alkalmazzák, például horzsolások, felégések, égési sebek gyógyítására. Megtalálhatók természetesen pakolásokban, krémekben, dezodorokban és hajvizekben.

Nem minden aromavíz az, aminek mondják

Ha például néhány csepp illóolajat vízzel, esetleg alkohollal elegyítenek, abból nem lesz aromavíz, pláne, ha az illóolaj szintetikus. E termékek hatása a legjobb esetben is csak az illóolajéhoz lesz hasonlítható, de hiányoznak belőlük a vízben oldódó alkotótrészek. Hogy a hidrolátokat gyakran hamisítják. Különösen a rózsa és narancsvirág (neroli) aromavizekkel tévesztik meg a vásárlókat. A hamisított aromavizektől természetesen nem várható ugyanaz a hatás, mint azoktól, amelyek a vizes desztilláció során keletkeztek. A szakirodalomban felhívják arra is a figyelmet, hogy a minősített – minőségi tanúsítvánnyal rendelkező – natúr termékekben csak abban az esetben szabad 100%-ban természetes anyagként deklarálni az aromavizet, ha nem tartalmaz semmilyen adalékanyagot, konzerválószert és a lepárlás nem vezetékes vízzel történt. Ideális esetben az aromavíz készítéséhez biogazdálkodásból származó növényt és friss forrásvizet használnak fel.

Vannak szakemberek, akik az előállítás célja és módja szerint is különbséget tesznek az aromavizek között. Amikor kimondottan az aromavíz előállítása a cél, akkor frissen szedett növényeket használnak, míg az illóolajok készítéséhez egy-két napig a szabad levegőn hagyják száradni a termést. Ilyenkor azonban értékes nedvek vesznek el, amelyek az első módszer alkalmazása esetén részeivé válnak az aromavíznek. Az illóolaj készítése során keletkezett aromavíz minősége a lepárlások megismétlésével egyre jobbá válik: feldúsulnak a benne lévő hatóanyagok és az illat is karakteresebbé válik.
A többszöri lepárlás természetesen megdrágítja az előállítást és a végterméket, csakúgy, mint a nagy távolságra való szállítás. Nem véletlen, hogy bár szinte valamennyi fajta, desztillálás útján nyert illóolaj előállításakor keletkezik aromavíz, Európában viszonylag ritkán kaphatók a távoli országokban termő növények aromavizei. Az egzotikus aromavizekkel – különösen, ha feltűnően „kedvező” áron kínálják – érdemes óvatosnak lenni. (Folytatása következik.)

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s