Az európai nők bőre nagyobb biztonságban van, mint az amerikaiaké

Legutóbbi bejegyzésemben amerikai benyomásaimról számoltam be, és – mint sejtettem – valaki “rám szólt”, hogy “miért bántom Amerikát?”. A névtelen levelező azt írta, nem hiszi, hogy az USA-ban ne védenék a kozmetikumokat fogyasztók érdekeit, és, hogy csak ne példálózzak az EU-val, mert az csak bürokráciát ismer, szemben Amerikával, ahol a szabadságnak köszönhetően dinamikus a fejlődés és a folytonos gyarapodás. Közgazdasági érvkészletemet nem tartom elég erősnek ahhoz, hogy az utóbbi általános megállapításokkal vitába szálljak, bár azért olvastam egyet s mást Amerika bődületes eladósodásáról, a mostanában rekordszinten lévő munkanélküliségről és a társadalmi egyenlőtlenségek növekedéséről. Ami viszont szűkebb szakmai területemet, a kozmetikát, a szépségápolást és a szépségipart illeti, bátran állíthatom: sajnos igaz, amit leírtam; az Egyesült Államokban hivatalból szinte senki és semmi nem védi a kozmetikai termékek és szolgáltatások fogyasztóit. Ebben a tekintetben az Európai Unio sokkal jobb, sokkal biztonságosabb hely.

Az Egyesült Államokban – elvben – a nagyhatalmú Élelmiszer és Gyógyszer Hivatal (Food and Drug Aministration, FDA) hatáskörébe tartozna az őrködés a kozmetikai szerek, eljárások és szolgáltatások fogyasztóinak biztonsága fölötti, de ott ezzel egyáltalán nem foglalkoznak, leszámítva az olyan eseteket, amikor kifejezetten gyógyszerről van szó. Magyarán: az FDA nem szabályozza, hogy a kozmetikai termékek gyártói mit tesznek a személyes szépségápolási szerekbe, a kozmetikusok milyen kenceficéket masszíroznak a vendég bőrébe. A kevés kivétel közé tartozik, hogy – 2009 óta – a Botox nevű ráncfeltöltő szert gyógyszerré minősítették, és előírták a gyártóinak, hogy a botulinum toxint tartalmazó termék csomagolásán jól látható módon hívják fel a figyelmet a kockázatokra; tehát pl. arra, hogy milyen károkat okozhat a befecskendezett anyag, ha a vérárammal a szervezet más részeibe is eljut… Kétséges persze, hogy a Botox-kezelésre a plasztikai sebészetet felkereső páciensnek megmutatják-e ezt a figyelmeztetést, ill., hogy látja-e egyáltalán a terméket. A lelkiismeretes orvos, persze elmagyarázza a páciensnek a beavatkozás kockázatait és a lehetséges mellékhatásokat, mint ezt mindannyian saját tapasztalatból jól tudjuk.
Botox is so sexy

Az USA kontra Európa összevetés egy másik aspektusa: míg az EU-ban több, mint 1100 vegyi anyag kozmetikumokban való felhasználása van betiltva, az Egyesült Államokban csupán 9 – igen, k i l e n c! Lehet erre persze azt mondani, hogy az EU mindent túlszabályoz, de ha egyszer az egészségemről van szó, akkor nem tudok mást mondani, mint azt, hogy kösz’ szépen Brüsszel! Másrészt: így is van tízszer ennyi vegyszer, ami benne lehet az állítólag szigorúan ellenőrzött EU-kenceficékben. És az nem kevés.Lavendel

A minap belebotlottam egy blogba, amelynek Londonban élő amerikai szerzője leírta, mennyire felháborította, amikor észrevette, hogy egy-egy kozmetikumnak más az amerikai és más az európai piacra gyártott változatának receptúrája: számottevően eltérőek összetevőik listái. Vagyis: a szigorú európai előírások arra kényszerítik a gyártókat, hogy lemondjanak bizonyos alkotórészek felhasználásáról, miközben az amerikai fogyasztókat nem kímélik meg tőlük. Elgondolkodtató.

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s